Ezekre számíts, ha Hollandiában biciklizésre vetemednél

2019-01-25 20:29

Egyéves hollandiai tartózkodásom alatt eleget bicikliztem ahhoz, hogy nagyon megszeressem a közlekedésnek ezt a módját. Tény, akadnak kellemetlen élményeim: tekertem már mínuszban, szembeszéllel, zuhogó esőben, csúszós utakon, ütöttek már el biciklist a szemem előtt (szerencsére nem lett baja a hölgynek), és késtem már el óráról azért, mert nem találtam rendes parkolóhelyet. Amikor pedig találtam, még egy csomót bénáztam a lakattal. Mindegy, ezek ellenére kijelenthetem, hogy amióta hazajöttem, kifejezetten hiányzik a biciklizés. Most saját tapasztalataimból szemezgetve adok pár jótanácsot azoknak, akik Hollandiába készülődnek, és tervezik, hogy két kerékre pattannak!

 

A parkolás külön tudomány

Arrafelé a biciklitenger tipikus látvány járdán, épületek előtt, parkolókban. Ha sehol nincs már rendes hely, az emberek kreatívan megoldják, és odaláncolják kevésbé magától értetődő helyekre is, például utcatáblához (ami szerintem nem is szabályos, de hollandokkal ne vitatkozzunk). Az ilyen félreeső helyek egyáltalán nem bombabiztosak, sokszor láttam már bicikliket összetaposva feküdni a földön olyan helyen, ahol valakinek útban voltak. Tehát ha egy mód van rá, mindenképp keress rendesen kiépített bicikliparkolót – még ha úgy is tűnik elsőre, hogy teljesen megtelt, kezdj el bearaszolni a biciklikavalkádba, mert esélyes, hogy találsz majd egy kósza helyet, vagy éppen akkor fog valaki kitolatni.

A legtöbb helyen kétféle biciklitároló valamelyikével találkozhatsz. Az egyik az a szokványos fajta, amikor a bicikli első kerekét betolod a szerkentyűbe és így tudod rögzíteni. A másik tároló az, amikor kicsit meg kell emelni a biciklit és nem alulról a vázat, hanem felülről a kormányrészét tudod rögzíteni; ilyenkor az első kerék a levegőben van (amivel én megszívtam, mert nekem kosár volt a biciklim elején, így nem fért be az ilyen tárolókba). Nagyrészt ilyen típusú parkolókra számíthatsz, és ezek alapvetően eléggé biztonságosak.

 

Hűséges társam volt

 

 

Ne légy sötét

Az a helyzet, hogy akadnak hollandok, akik nem világítják ki magukat sötétedés után, pedig tényleg balesetveszélyes, ráadásul hivatalosan büntetik is. Velem is előfordult, hogy nem működött a lámpám, amikor késő éjszaka kellett tekernem, így fel kellett találnom magam: előkaptam a telefonom, bekapcsoltam rajta az elemlámpát, és beletettem a kormány elé felszerelt kosárba. Így viszonylag korrekt fény jelezte a mozgásomat. Sajnos vannak olyan biciklik –elsősorban ha használtat vesz az ember–, amire alapból nincs felszerelve a lámpa. Ilyenkor sincs semmi gond, mert a legtöbb boltban lehet kapni kis felcsatolható lámpákat (Hollandiában a biciklis kellékek a legutolsó sarki boltban is az alap választék részét képezik). Ezt csak fel kell csatolni, előre vagy hátra, bekapcsolni, és már mehetsz is. Viszont fontos, hogy ha megérkeztél és leparkoltad a bringát, ne felejtsd el levenni, mert az ilyen hordozható lámpákat is lelopják!

 

Kell a kresz

Nem úgy van az, hogy felpattansz a bringára, mint lelkes laikus, és már gurulsz is; külön meg kell tanulni a szabályokat. Természetesen nem úgy értem, hogy előre be kell magolni bármit is, de amikor először tekersz, nem árt, ha nagyon odafigyelsz és memorizálod a dolgokat – jól jöhet, ha nem egyedül biciklizel, hanem valakivel, aki már nagyon profi (teszem azt egy hollanddal). Bicikliúton soha ne állj meg; ha le akarsz szállni a bicikliről, akkor térj át a járdára. Ott viszont tényleg csak told a bringát, mert ott értelemszerűen tilos biciklizni. Kanyarodáskor és kereszteződésben külön sávra kell rátérni, de figyelj, hogy ne a gyalogosátkelőre tévedj, ha azok külön vannak felfestve. Balra kanyarodásnál ugyanúgy kell figyelni, mintha autóval lennél, és a bicikliúton a forgalom haladása olyan, mint az autópályán. Alapból a sáv jobb szélére húzódva kell haladni, melletted pedig időről-időre elhúznak azok, akik előznek. Ha te akarsz előzni, használd nyugodtan a csengőt. Ja és mondanom sem kell, minden irányváltoztatáskor tedd ki a kezed!

 

Csak a szokásos

 

 

Mindig, mindenki, minden körülmények között

Készülj fel rá, hogy a bicikliúton ugyanúgy adódhat dugó, mint az autóúton. Mit mondjak, elég nagy élmény a biciklis piros lámpánál úgy várakozni hosszú perceken át, hogy közben 15-20 másik biciklis tömörül körülötted. Arra is készülj fel, hogy mindenféle más jármű is elsüvíthet melletted, némelyik egészen furcsa kinézetű: nem csak robogók és mopedek, hanem egyéb olyan szerkentyűk is, amiknek a nevét sem tudom (például az a talicskaszerű valami, ami a biciklihez van rögzítve, és abban utaztatják a kisbabákat). Tényleg, Hollandiában mindenki biciklire pattan, és ezért az egésznek van egyfajta közösségi hangulata, amit én nagyon szerettem. Sokan csoportosan bicikliznek, párhuzamosan tekernek egymás mellett és közben beszélgetnek, a profik az őrültek pedig biciklizés közben nyomkodják a telefonjukat vagy esznek. Mindegy, hogy esik, vagy fúj, hogy késő este van vagy kora hajnal, hogy 6 éves az illető vagy 86, mindenki teker. Ez a világ legtermészetesebb dolga.

 

Ez a kép már Belgiumban készült, de ugyanaz a helyzet

 

 

A kisebb városokban is előfordulnak lopások

Érdemes beruházni olyan lakatra, ami gumibevonatú, mert azt nehezebb elvágni. Sok hollandnak plusz lakatja is van, egyfajta kerékzár, ami extra védelem a külső lakat mellett. Gyakori hiba, hogy a lakatot az első kerék küllőitől kapcsolják hozzá a tárolóhoz: ilyenkor a bicikli váza nincs rögzítve, úgyhogy azt simán szétszerelhetik és már viszik is. Többször is láttam már, hogy egy magányos elülső kerék szomorkodik magában a tárolóhoz kapcsolva, miközben a bicikli többi része már rég valahol messze jár. Az egyik ismerősöm mondta, hogy az átlag hollandnak két biciklije van; egy „normális”, amit a hétköznapokban használ, és egy régi, lelakott, amit nem sajnálnak annyira. Ez utóbbit olyankor használják, ha például a vasútállomásra mennek és több napig a vasúti parkolóban kell hagyniuk a bringát, mert ott nagyobb az esélye, hogy ellopják. Persze lehet választani a fizetős bicikliparkolót is, ami biztonságosabb, de hogyan is fogalmazzak, ha egy mód van rá, a hollandok nem fognak a zsebükbe nyúlni.

 

Itt jegyezném meg...

... hogy bár a hollandok tudják, mit csinálnak, azért nem mindig tekernek fegyelmezetten ők sem. Sőt. Például időről-időre előforduló látvány, hogy szembeforgalommal haladnak, nem a megfelelő sávban. Ráadásul annyira természetesnek veszik az elsőbbégüket, hogy az autókra alig figyelnek oda. Jut eszembe, miattuk autót sem szívesen vezetnék Hollandiában. Egyébként a bicikli-helyzet attól is függ, melyik városról beszélünk; vidéki holland barátaim mondták, hogy Amszterdamban ők sem mernének kerékre pattanni, ami azért eléggé árulkodó. Úgyhogy: első a biztonság! És persze élvezzétek, hogy a bicikliskultúra részesei lehettek!