Nijmegen, a legrégebbi holland város - mit érdemes megnézni?

2019-07-15 21:42

Ha Hollandia, akkor Amszterdam, Hága, Utrecht. De nem feltétlen! Bár a nagyvárosoknak is megvan a maga bája, ha valaki szeretné a kevésbé-turistás, igazi holland fílinges (kis)várost megtapasztalni, annak nem kell tovább keresgélnie. 

Nijmegen a 170 ezer lakosával nem számít kifejezetten kisvárosnak ugyan, de nem is egy tömegtől hemzsegő metropolisz. Valahogy pont az arany középutat képviseli hangulatos belvárosával és zöld parkjaival, mindössze 10 kilométerre a német határtól. Mivel Nijmegen hivatalos imidzse 3 tulajdonságot foglal magába, most én is ezek mentén fogom bemutatni a legjobb helyeket.

 

1. "A legrégebbi város"

Hogy mi a közös Maastrichtben és Nijmegenben? Az, hogy mindkettő egyfolytában verseng a „Hollandia legrégebbi városa” címért. (Én pofátlanul elfogult vagyok, de éppenséggel a források szerint is Nijmegen volt az első város.) Kétezredik évfordulóját 2005-ben ünnepelte; az ókorban a Római Birodalom határán feküdt, a középkorban pedig a folyó miatt jelentős szerepet töltött be a kereskedelemben.

A második világháború Nijmegen történetében is fájó pont. A mai napig nem teljesen egyértelmű, hogyan is történhetett, de 1944. február 22-én amerikai katonák elvileg összetévesztették Nijmgent egy német várossal, és a légi bombázásnak „hála” szinte a földdel egyenlővé tették. Több mint 800 civil esett áldozatul a támadásnak, és az óváros nagy része megsemmisült. Minden év február 22-én megemlékezést tartanak a tragédiáról, a központban lévő sétálóutcákon pedig fémkorongok húzódnak az utak mentén. Ezek mindegyiken egy-egy áldozat neve szerepel.

 

A város főtere

 

Releváns program: Nijmegen egyik legjelentősebb múzeuma, a központban található Valkhof Museum elsősorban archeológiai leleteket mutat be, főleg a helyszínen kiásott ókori tárgyak (meglepően jó állapotú!) maradványait. Emellett a múzeum művészeti kiállítással is rendelkezik. Az egyetlen hátrány, hogy nincs angol felirat (legalábbis egy-két éve még nem volt). Viszont a kilátás a múzeumból a folyóra és a hídra egészen pazar! 

A történelem nyomai a központban sétálgatva is fellelhetők. A főtér, a Grote Markt szélén található a város talán legszebb és egyik legrégebbi épülete, az 1600-as években épült De Waagh. A középkori kereskedők itt mérték le az árukat, ma pedig elsősorban étteremként funkcionál.

Szinte közvetlenül mellette található Nijmegen legrégebbi temploma, a 13. századi St Stephen Church. Ez is súlyos károkat szenvedett a második világháborúban, így a 20. század közepén újjáépítették. A templom lényegében egy domb tetején áll, ezért Nijmegen ikonikus látképéhez tartozik.

Mellesleg ha a folyó felől közelíted, láthatod, hogy még a hardcore holland bringások is leszállnak a bicikliről és inkább feltolják, mintsem feltekernek… Hiába, Nijmegen nem egy lapos város!

 

Régi épületek; balra a De Waagh

Este szuper díszkivilágítást kap a belváros

 

 

2. "Európa Zöld Fővárosa"

Nijmegen környezettudatos város, tele zöld területekkel, így 2018-ban el is nyerte a „Green Capital of Europe” címet. A központban két pici park található, mindkettő nagyon hangulatos. A Valkhof parkból remek kilátás nyílik a folyóra és a hídra, emellett középkori romokban is bővelkedik. A közeli Kronenburgerparkban az élővilágé a főszerep: a hangulatos kis tavon kacsáknak épített külön kis sziget-házikó áll (bár általában szívesebben császkálnak az ember lába alatt), valamint őzeknek elkerített kert és madárház is van.

A szomszédos falu, Berg en Dal pedig abszolút természetbarát, és a hollandok népszerű vakációs helyszíne. Nemcsak erdős, de dombos is, amivel különcnek számít az egész, egyébként totál lapos Hollandiában. Ráadásul Berg en Dal-ban található a szabadtéri Afrika Múzeum is, ami körülbelül annyira oda nem illő látvány, mint amennyire népszerű a turisták körében. Nagyon.

 

A Valkhof park, és Berg en Dal zöld utcái

 

Kronenburgerpark

 

Releváns program: Elő a bringát! Miután bejártad a Valkhof vagy Kroenenburgerparkot, bérelj egy biciklit a számtalan bolt valamelyikében (de csak ésszel!). Irány Nijmegen külvárosa, aztán Berg en Dal. Ha Nijmegen központjából elindulsz, Berg en Dalon keresztül lazán áttekerhetsz Németországba – mindössze 6 kilométer az egész. Menő, nem?

Jó időben elkirándulhatsz Nijmegen északkeleti csücskébe is, a folyó mentén, ahol a térképen egy nagy zöld paca jelzi a természet kezdetét. Gyalogos kis hidak ívelnek át a folyó mellékágai fölött és a susnyás részek között. A békésen legelő vad lovak és tehenek látványa pedig teljesen szokványos.

Ebből következik, hogy vigyázz, hogy hova –pontosabban mibe– lépsz bele.

 

A tábla, ami a "zöldség" kezdetét jelzi

 

3. "A nyár városa"

Ez Nijmegen egyik hivatalos marketing szlogenje: Summer City/Capital of Holland. Személy szerint kissé ambiciózusnak tartom ezt a címet, de tény, hogy a dolognak van alapja. A város közvetlenül a Waal folyó mentén fekszik (ez lényegében a Rajna fő ága), ami nyáron számukra körülbelül olyan jelentőséggel bír, mint nekünk a Balaton. Nyáron csomó különféle kulturális programot, fesztivált és bulit rendeznek a homokos parton, de egy sima, nyugis piknikre is tökéletesen alkalmas a terep.

Azt nem feltétlen ajánlom, hogy csobbanj a folyóban, mert őszintén szólva számomra mindennek tűnik, csak tisztának nem (bár én a Dunában sem fürdenék, szóval ez csak személyes vélemény). Egyrészt csúnya zavaros a vize, másrészt időnként tőled 6 méterre haladnak el a hatalmas uszályok. Amúgy pedig időnként a parton éldegélő vad lovak és tehenek is megmártóznak a folyóban.

 

Itt szoktak fürödni az emberek...

 

... és az állatok. Az a kupac ott egy bika, ahogy a strandolók mellett hűsöl

 

Releváns program: Nyáron rendezik meg a híres „International 4 Days March” nevezetű sétát, ami a világ legnagyobb gyalogos rendezvénye. A 4 napig tartó menet minden év júliusában kerül megrendezésre és a mozgást, sportot hivatott promotálni. A résztvevők napi több tíz kilométert gyalogolnak életkortól függően: legkevesebb napi 30 kilométerre lehet benevezni (ennek keretében tehát 4 napig mindennap 30 kilométert kell gyalogolni), de a szívósabbak akár a napi 50 kilométert is bevállalhatják. A séta természetesen kiterjed a környező falvakra és városokra, például Wijchenre vagy Groosbeek-re is. A menet végén a résztvevők egy gála keretében medált kapnak ajándékba. Évente átlagosan több tízezren vesznek részt a rendezvényen (plusz a párezer kísérő katona), és ők a világ minden tájáról érkeznek – ezért is „International”. Én, a lusta, még csak baráti beszámolókból hallottam róla, de azok alapján fantasztikus a hangulat, ahogy több ezren szurkolnak a menetelők mellett, mint valami maratoni futáson.

4 days march 2019-ben

 

 

Evés-ivás

A holland konyha, mint kifejezés, nem épült be túlságosan a köztudatba, és azt hiszem, ez így van jól. Nem arról van szó, hogy nincsenek sajátos ételeik, csak éppen nem annyira jellegzetesek vagy finomak, hogy nemzetközi szinten is nagy népszerűségnek örvendjenek. De ha választani kell, én az édességeikre voksolok.

Az egyik holland specialitás az ún. poffertjes, ami kis palacsintaszerű puffancsnak felel meg. A Hoogstraatje-n található (és elsőre kimondhatatlan nevű) Pannenkoekenrestaurant direkt a palacsintákra szakosodott, így itt számtalan sós és édes palacsinta közül válogathatunk. Nagyon szuper étterem, bár az igaz, hogy nem a legolcsóbb; inkább olyan középmezőny. A másik édesség a híres stroopwaffel, ami lényegében egy karamellás töltetű ostya, és az egyszeri Coopban is jó minőségben kapható. A hollandok legtöbbször úgy eszik, hogy egy gőzölgő tea vagy kávé fölé helyezik, hogy egy kicsit megolvadjon. Én is rákaptam, és így tényleg sokkal finomabb! Egyébként a Hagelslag nevezetű édességet még nem próbáltam, és csokiimádat ide vagy oda, nem is tervezem. Kenyérre csokireszeléket szórni és azt reggelizni? Nee dankje.

 

 

Egyébként ha nincs idő az evéssel pepecselni, ugorj be a számtalan döneres gyorskajálda egyikébe, és kóstold meg a gyors tálhoz hasonlatos Kapsalont; nagyon finom és egy 8 eurós médium adaggal bőven jól lakhatsz.

Ami pedig az ivást illeti, Benelux államban vagyunk, úgyhogy egy szó: sör. A legtöbb kocsma és szórakozóhely a város szívében, a Molenstraaton és a környező utcákban található, ami az egyetemisták törzshelyének számít.

Ha pedig „Coffeeshop” feliratot látsz, tudd, hogy oda nem kávézni járnak az emberek...

 

A belvárosban egymást érik a kajáldák

 

Közlekedés

A városon belül a Breng működtet helyi buszjáratokat, a vasútállomásról pedig minden nagyvárosba indul vonat. Néha át kell szállni ugyan, például ha Eindhovenbe megy az ember, de nem vészes a dolog, mert gyakoriak a csatlakozó járatok és alapvetően pontos a menetrend.

Kivéve, amikor leesik 0,5 cm hó télen és megáll az élet.

Ha több napot tartózkodsz Hollandiában, érdemes valamelyik állomáson beszerezni az ún. OV chipkaart-ot. Maga a kártya 7, 5 euróba kerül, utána pedig automatáknál tölthetsz fel rá pénzt. Vonatok esetében az ellenőrző kapuknál kell lecsippantani, a buszon pedig fel és leszálláskor. Erről könnyű megfeledkezni, szóval ügyelj rá, különben úgy veszi a rendszer, hogy a végállomásig mentél, és sokkal több pénzt fog levonni… Ezt az apró kockázatot leszámítva egyszerű és hatékony módszer, és megkímél attól, hogy papírjegyekkel vesződjünk. Azon a tényen viszont sajnos nem segít, hogy a tömegközlekedés piszok drága Hollandiában.

 

 

Ami a legközelebbi repteret illeti, Eindhoven a legpraktikusabb megoldás, vagy esetleg Weeze, ami bár Németországban van, közel van Nijmegenhez. Viszont ha belegondolok, Brüsszel, Rotterdam és Amszterdam is könnyedén elérhető… úgyhogy a konklúzió az, hogy Hollandiában kicsik a távolságok, így repülés szempontjából is több opció áll rendelkezésünkre!

 

 

....Szóval mikor látogass el Nijmegenbe? Ha érdekel egy hangulatos, természetközeli holland város, amin már érződik a német hatás, de ami mégis sokkal lazább atmoszférájú, mint az északi városok. (Bizony, a hollandok közt is van észak-dél megkülönböztetés, és nem csak akcentus tekintetében, hanem mentalitásban is!)